Fejezetek az üvegházból, 7

Berniczky Éva

 Iringó virágot ültet Ördögcérnának

Ahogy a pórul járt festőművész mögött becsukódott az ajtó, Ükerke hosszan töprengett azon, mi lelhette nagybácsikáját ezen a délutánon.

– Valami történt Hosszúlábú Pimpóval, csak azt tudnám, micsoda!

Nincs ez rendben. Az egész gyanúsan kezdődött. Emlékeztek még ugye, hősnőnk eresztette be a művészt. Ahogy belépett a tekintélyes személyiség, Ükerkelonc pár percig sutyorgott a fülébe, hogy mit, azt a társaság nem hallhatta, még Mácsonyának sem tűnt fel a páros diskurzusa.

– De hová tette Hosszúlábú Pimpó a dióillatot?!

– Tessék? Miféle dióról hadovázol már megint? – dörrent oda Mácsonya, aki tudnivalóan nem szerette az ostoba és haszontalan ellendüléseket a földtől.

Nesze neked, dióillat! Határozottan felháborították az efféle badarságok, hiszen hallottad róla te is, milyen nehezen viselte az efféle szépelgéseket. No nem, őt ne traktálják haszontalan majomkodással.

– Tessék?! Miféle dióról hadovázol már megint?

Ükerke elégedett lehetett. Ezt várta, végre valaki rákérdezett és ő elmondhatja valahára, mit súgott Hosszúlábú Pimpó fülébe, amikor az belépett egy icipici ihletért az üvegházba.

Tovább olvasom