Infrasugárzókkal télikert- és üvegházfűtés

Az üvegházak és télikertek fűtése infrasugárzókkal egyre népszerűbbé válik a gazdálkodók és hobbikertészek körében, hiszen ez a technológia számos előnyt kínál a hagyományos fűtési módszerekkel szemben. Az infra hősugárzók működési elve az elektromágneses sugárzás használatán alapul, amely közvetlenül a tárgyakat és felületeket melegíti, nem pedig a beltéri levegőt. Ez a fajta fűtési megoldás különösen hatékony a melegházakban és szobakertekben, ahol a növények és a talaj közvetlen melegítése elengedhetetlen a növények egészséges növekedéséhez és fejlődéséhez.

Az infrasugárzók használatakor a hőenergia közvetlenül a növényekre és a talajra irányul, így a növények gyorsabban és egészségesebben növekednek, miközben az energiafelhasználás jelentősen csökken. A hőenergia a tárgyaktól és felületektől visszaverődik, így a levegő is felmelegszik, de a fő cél a növények és a talaj közvetlen melegítése. Ez a módszer különösen előnyös a hidegebb hónapokban, amikor a külső hőmérsékletek alacsonyak, és a növényeknek extra hőre van szükségük a túléléshez és a termelés fenntartásához.

A hagyományos fűtési módszerek - mint például a vízkerigtetés, szén- és fafűtés, vagy gázkonvektorok - gyakran nehézkesek és nem eléggé költséghatékonyak. Ezzel szemben az infra hősugárzók gyorsan és egyszerűen telepíthetők, és jelentős megtakarítást jelentenek az üzemeltetők számára. A rendszer biztonságos, nem befolyásolja a levegő páratartalmát, és nem szükséges a pótlólagos párologtatás. Az infra hősugárzók nem károsítják az alattuk tartózkodó gondozók egészségét, és nem deformálják a növényeket sem.

Termosztátok használata lehetővé teszi, hogy pontosan beállítsuk az üvegház vagy télikert belső hőmérsékletét az adott növényfaj igényei szerint. Több éghajlati zónát is létrehozhatunk, és minden területen egyedileg állíthatjuk be a hőmérsékletet. Ez a rugalmasság biztosítja, hogy a különböző igényű növények optimális körülmények között növekedhessenek.

Otthonunkban, egy teraszbeépítéssel kialakított növényházban orchideát is nevelhetünk

Orchideák a télikertben

Az ókori görögök afrodiziákumnak tartották, a középkorban gyógynövénynek hitték. Konfuciusz szerint illata a barátságot idézi fel, Darwin lenyűgözőnek, ámde poloskaszagúnak találta, Oscar Wilde hőse isteninek látta, Kosztolányi Dezső pedig a gyarmati napfény bujaságát fedezte fel benne.

A trópusi orchideák évszázadokon át a titokzatosság, az egzotikum, a luxus és a kifinomultság jelképei voltak. S úgy váltak mára divatos és könnyen beszerezhető szobanövényekké, hogy eredendő idegenségükből semmit sem adtak fel: egy darabka trópust kell varázsolnunk számukra, ha a társaságukra vágyunk.

Az orchideák származása, története

Az orchideák (kosborfélék) családjának több mint 20 ezer természetes módon kialakult faja van, a mesterségesen előállított hibrid fajták száma pedig több százezres nagyságrendű.

Túlnyomó többségük a trópusokon honos, de szinte minden szárazföldi élőhelyen előfordulnak a sivatagok és a sarkvidékek kivételével. A legtöbb orchideafaj a fákra telepedve, epifita módon él, kisebb számban előfordulnak talajlakó (terreszter) és sziklalakó (litofita) fajok is.

Az orchideák egzotikus szépségére már a trópusokra vetődő első felfedezők, hajósok is felfigyeltek. A begyűjtött növények java része azonban az Európáig, Észak-Amerikáig tartó hosszú hajóúton elpusztult, vagy ha mégis túlélte az utazást, hamarosan a hozzá nem értő gondozás áldozata lett.

Az első trópusi orchidea 1732-ben került át a Bahamákról Európába. Ám még hosszú időnek kellett eltelnie, míg a növényfaj termesztéstechnológiáját sikerült kidolgozni, hiszen ehhez szükség volt a növény természetes élőhelyének, vegetációjának tanulmányozására. Kiderült, hogy az orchideák különleges életmódjuk miatt mesterséges körülmények között nehezen nevelhetők és szaporíthatók. A beporzás élőhelyük rovarainak segítségével történik, a magok csírázáshoz pedig egy szimbiota gombafaj szükséges.  A termesztés nehézségei miatt az orchideák sokáig ritka és drága importcikknek számítottak, s a luxus jelképeivé váltak Európában.

A termesztés csupán a 19. század elején indult meg az erre a célra létrehozott növényházakban, és a 20. század második felétől vált tömegessé a laboratóriumokban végzett steril magvetésnek és a meriklónozásnak köszönhetően.

Az elmúlt évtizedekben a szinte követhetetlenül változatos fajta-, forma-, és színgazdagságot felmutató növénycsalád népszerű fajtái – a gazdaságos nagyüzemi termesztési technológiáknak köszönhetően – bárki számára elérhetőekké váltak, ám ma is vannak ritkaságszámba menő, méregdrága példányok, melyeket csak a gyűjtők engedhetnek meg maguknak.

Orchideák az otthonunkban

Az orchidea otthoni nevelése nem ördöngösség, viszont kétségtelenül sok odafigyelést és némi szakértelmet igényel. A kevésbé igényes fajták példányai akár az ablakpárkányon is nevelhetők, ám, aki valódi szenvedélyt érez e különleges növények iránt, általában nem éri be ennyivel. A ritkább, igényesebb fajták neveléséhez optimális környezetet biztosíthat egy körültekintően kialakított télikert, ahol a lakótér- és a kertfunkció kompromisszumok nélkül hangolható össze. Az értékes orchideagyűjtemények számára pedig kevés ideálisabb hely képzelhető el egy napfényben fürdő beépített terasznál.

 Beépített teraszon kialakított gyarmati stílusú télikert egzotikus orchideákkal