A télikert olyan posztmodern növényház, amely a szövegírás tiszta vízüvegén át figyeli az évszakok egymásutánját

Virtuális irodalmi télikert


2023\04\18 terasz Szólj hozzá!

Télikertek Budapesten. Építés, gyártás

Gazdag hagyománya van a magyar fővárosban a télikert építésnek

telikert-epites-bp.jpg

Voltaképp a mai értelemben vett télikertek eredetileg a 16. században jelentek meg Európában. Mégpedig akkor, amikor a jómódú arisztokraták citruszféléket kezdtek otthonukban honosítani. Ugyanis megkedvelték a gyarmatokról érkező gyümölcsféléket, és miután ezek megjelentek a felső tízezerhez tartozók vacsoraasztalán, a kreatívabb főurak (vagy inkább kertészük?) fejében felmerült, hogy a citrom- és narancsmagvak elültetésével facsemetéket neveljenek lakásukban — leginkább a hozzájuk érkező, hasonló társadalmi státusú személyek elkápráztatására és irigységének kiváltására. Így történt, hogy a vendégek megkívánták ezt az akkor még hóbortnak tűnő kedvtelést és maguk is növényritkaságok nevelésébe fogtak.

Innen már csak egy lépés volt a nagy ötlet: ne kelljen a narancsfákat a szalonban kerülgetni, létesüljön számukra külön helyiség az épületben, ahol napfényből is több érheti a melegkedvelő növényeket. Így születtek az első télikertek a ködös Albionban. És tulajdonosaik felismerték, milyen üdítő érzés a kinti zord időjárás közepette délszaki növények alatt időzni.

Később más országokban is terjedni kezdett a divat, mi több, számos európai nagyvárosban közületi-közösségi télikerteket is létesítettek, hogy a városlakók a zordabb éghajlat alatt is gyönyörködhessenek a trópusi és szubtrópusi növényekben.

Budapesten jóval később, a szecessziós épületek megjelenése hozta használatba a télikertek. A stílusra a növényornamentikában való tobzódás a jellemző, így természetesen adódott, hogy a díszes-színes ólomüveg ablakok és kupolák alá tényleges növényeket helyezzenek el.

Tovább olvasom
2023\01\08 terasz Szólj hozzá!

Tiszta öntözővíz. Télikerti virágok

Vízszűrés, tisztítás, fertőtlenítés

- kutak, növényházak, télikertek higiéniája. ipari és háztartási vízszűrők -

tiszta öntözővízFöldünkön több mint 1 milliárd ember nem jut elegendő mennyiségű tiszta ivóvízhez, rossz minőségű, betegségeket okozó vizeket isznak. Pocsolyákból, szennyezett kutakból. 850 millióan pedig effektíve szomjaznak a vízhiány miatt. E számok ismeretében szabad-e a növények öntözésére szánt folyadék minőségéről beszélni? Feltétlenül! A növények termesztése az emberi létezés biztosításának egyik alapja.

A fő figyelmet a kinyert vizek forrására, mennyiségére és minőségére kell fordítani. Vízfelvétel történhet nyílt tározókból (folyók, tavak, tavak), kutakból és települési vezetékekből.

Tovább olvasom
2019\04\25 terasz Szólj hozzá!

Orchidea nevelése a télikertben

orchidea termesztése télikertbenOtthonunkban, egy teraszbeépítéssel kialakított növényházban orchideát is nevelhetünk

Orchideák a télikertben

Az ókori görögök afrodiziákumnak tartották, a középkorban gyógynövénynek hitték. Konfuciusz szerint illata a barátságot idézi fel, Darwin lenyűgözőnek, ámde poloskaszagúnak találta, Oscar Wilde hőse isteninek látta, Kosztolányi Dezső pedig a gyarmati napfény bujaságát fedezte fel benne.

A trópusi orchideák évszázadokon át a titokzatosság, az egzotikum, a luxus és a kifinomultság jelképei voltak. S úgy váltak mára divatos és könnyen beszerezhető szobanövényekké, hogy eredendő idegenségükből semmit sem adtak fel: egy darabka trópust kell varázsolnunk számukra, ha a társaságukra vágyunk.

Az orchideák származása, története

Az orchideák (kosborfélék) családjának több mint 20 ezer természetes módon kialakult faja van, a mesterségesen előállított hibrid fajták száma pedig több százezres nagyságrendű.

Túlnyomó többségük a trópusokon honos, de szinte minden szárazföldi élőhelyen előfordulnak a sivatagok és a sarkvidékek kivételével. A legtöbb orchideafaj a fákra telepedve, epifita módon él, kisebb számban előfordulnak talajlakó (terreszter) és sziklalakó (litofita) fajok is.

Az orchideák egzotikus szépségére már a trópusokra vetődő első felfedezők, hajósok is felfigyeltek. A begyűjtött növények java része azonban az Európáig, Észak-Amerikáig tartó hosszú hajóúton elpusztult, vagy ha mégis túlélte az utazást, hamarosan a hozzá nem értő gondozás áldozata lett.

Az első trópusi orchidea 1732-ben került át a Bahamákról Európába. Ám még hosszú időnek kellett eltelnie, míg a növényfaj termesztéstechnológiáját sikerült kidolgozni, hiszen ehhez szükség volt a növény természetes élőhelyének, vegetációjának tanulmányozására. Kiderült, hogy az orchideák különleges életmódjuk miatt mesterséges körülmények között nehezen nevelhetők és szaporíthatók. A beporzás élőhelyük rovarainak segítségével történik, a magok csírázáshoz pedig egy szimbiota gombafaj szükséges.  A termesztés nehézségei miatt az orchideák sokáig ritka és drága importcikknek számítottak, s a luxus jelképeivé váltak Európában.

A termesztés csupán a 19. század elején indult meg az erre a célra létrehozott növényházakban, és a 20. század második felétől vált tömegessé a laboratóriumokban végzett steril magvetésnek és a meriklónozásnak köszönhetően.

Az elmúlt évtizedekben a szinte követhetetlenül változatos fajta-, forma-, és színgazdagságot felmutató növénycsalád népszerű fajtái – a gazdaságos nagyüzemi termesztési technológiáknak köszönhetően – bárki számára elérhetőekké váltak, ám ma is vannak ritkaságszámba menő, méregdrága példányok, melyeket csak a gyűjtők engedhetnek meg maguknak.

Orchideák az otthonunkban

Az orchidea otthoni nevelése nem ördöngösség, viszont kétségtelenül sok odafigyelést és némi szakértelmet igényel. A kevésbé igényes fajták példányai akár az ablakpárkányon is nevelhetők, ám, aki valódi szenvedélyt érez e különleges növények iránt, általában nem éri be ennyivel. A ritkább, igényesebb fajták neveléséhez optimális környezetet biztosíthat egy körültekintően kialakított télikert, ahol a lakótér- és a kertfunkció kompromisszumok nélkül hangolható össze. Az értékes orchideagyűjtemények számára pedig kevés ideálisabb hely képzelhető el egy napfényben fürdő beépített terasznál.

 beépített terasz - novenyekBeépített teraszon kialakított gyarmati stílusú télikert egzotikus orchideákkal

Tovább olvasom
2018\07\22 terasz komment

Télikert építés Bp. - Teraszbeépítés

télikert építés budapest

Télikertek építése Budapesten

Ne a hideg évszakban kezdjen építkezésbe! Nyaranta, különösen júliusban a műanyag konstrukciós télikertek akciósan is megrendelhetők építővállalatoknál. A legszebb terasz képekben válogatva határozhatjuk el, hogy házunk egy teraszbeépítés révén válhat alkalmassá jobb pihenésre. A télikert működés közben fejti ki előnyeit. A beüvegezett terasz bővíti a lakótér területét. Nem is kell ahhoz szaktanácsadás, elég az interneten böngészve a keresési eredmények alapján tájékozódni, és máris tisztában leszünk ezzel: Télikert árak: tervezés, gyártás ára Budapesten. Teraszbeépítés árak: emeleti erkélybeépítés és üvegterasz készítés akciósan.

Típusok, lehetőségek létező terasz esetén


Lehetséges számos télikertépítési lehetőség, és a cégek által kínált választható opciók közül nem egyszerű eldönteni, hogy melyik a számunkra legkedvezőbb. Ha van a házunk mellett kerti terasz, egyszerűbb az elhatározás: legyen az télikert gyártás és -építés a terasz lezárásával megoldva. Készüljön alumínium váz + műanyagpanel szerkezetű, 70-ában üveg felületű beépített terasz integrált árnyékolókkal és extrákkal.

Üvegterasz készítése Budapesten

A terasz beépítés szakszerű tervezésénél több szempontot is figyelembe kell vennünk. Az időtállóság megcélzása mellett tekintettel kell lenni anyagi lehetőségeinkre is. A teraszok és erkélyek befedésének, és körbeépítésének a beüvegezés helyett, de az időjárás viszontagságaitól való megfelelő védelmének céljából az egyik egyszerű mód lehetne akár a teraszponyva is. Ennek előnye, hogy könnyen hamar eltávolítható, ugyanakkor megfelelő védelmet nyújt télen is. Az ilyen, mobil módon védett teraszokon bár nem érvényesül eléggé az üvegházhatás, mégsem kell félnünk a hidegtől, a lakás vagy a ház falain és ablakain át így is elegendő hőt kap a körbezárt terasz ahhoz, hogy ne ereszkedjen a hőmérséklete fagypont alá. Ennél persze jobb, ha üvegtetőt, tolóajtókat, műanyag bukóablakokat használunk a beépítéshez.

Ha folyadékbiztos acélbetétes műanyag nyílászárókat alkalmazunk a terasz vagy erkély beépítésénél, a rendelkezésre álló hely adottságaitól függően választhatunk bukó-nyíló nyílászárókat, vagy elhúzható, netán harmonika ajtókat is. Mindkettőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai a hely kihasználtságának szempontjából, az egyik esetben az ablakok és ajtók előtt kell elegendő térrel rendelkezni azok kinyitásához, míg az utóbbi esetben oldalirányban kell megfelelő térrel rendelkezni, azaz biztosítani kell a helyet, ahová kitoljuk a tolóajtót.

A teraszbeépítés ára Magyarországon

télikert terasz beépítés

A legtöbb budapesti tervező és télikert-kivitelező vállalat fukarkodik a konkrét gyártási és építési árak megadásában. Azzal érvelnek, hogy általában egy teraszfedés vagy erkély beépítés a külső szemlélő számára kevés munkával jár, ám a helyszínen mindig kiderül, hogy a megbízó nagyobb teraszt szeretne, harmonika helyett üvegajtót, a tetőre felfelé nyitható ablakot stb, netán a kis szobakert helyett nagy pálmaházak vagy oranzsáriumok szerepelnek vérmes terveiben. Érdemes tisztázni, milyen részösszegek képezik a teraszbeépítés árát: nyersanyag, tervezési fázis és dokumentáció, helyszín előkészítése, a teljes létesítmény legyártása és megépítése növények téli elhelyezése céljából. További információk: télikertépítés

2018\01\25 terasz Szólj hozzá!

Villa Alba

Berniczky Éva

Villa Alba

 

Azon a partszakaszon, ahol hajónk kikötött, az egyetlen telefonfülke óriás vakondtúrásként meredezett a forró homok közepén. Félelmetesen nyikorgott az ajtaja. Aki ismeretlenül, mindössze egy telefonszámmal érkezik Szuhumiba, az nem válogathat bezártság és szabadság között. A barátainktól kapott számsor túl sok volt ahhoz, hogy a városban eltévedjünk, ahhoz azonban kevés, hogy azonnal határozottan és otthonosan mozogjunk benne. A felemás viszony furcsán lengte be egész ottlétünket. Minden ellenérzésünk ellenére késő délutánig laktunk a telefonfülkében, amikor is végre a vonal túlsó végén felemelték a kagylót, és megtudhattuk, milyen irányba induljunk szálláshelyünkre. Hosszú kimerítő gyaloglás, számtalan eligazítás után pompás parkba léptünk be, ahonnan hosszú lépcsősor vezetett a magasban vakító árkádos épülethez. Megmásztuk a civilizált domboldalt, s csak akkor döbbentünk rá, amikor felértünk a tetejébe, minden erőlködésünk hiábavaló, alattvalóként ácsorgunk az oszlopok tövében, jobb esetben megérinthetjük a fehér ruhájú fenség lábát, ha merjük. Álltunk lenyűgözve és hitetlenkedve, próbáltuk elképzelni, milyen lesz holnap reggel már itt ébredni, lenézni az ablakból a parkban bóklászókra. Gyorsan összevetettük a tüneményt eddig megtapasztalt lakhelyeinkkel, s az is felmerült bennünk, talán most veszünk majd méltó elégtételt a sok kicsinyességen, töredezett lépcsőfokokon, süllyedő falakon, beázó padlásszobán, korhadó ajtófélfákon, hulló vakolaton. Vagy még sincs rendjén itt most valami, hiszen csak kelleti magát ez a hófehér versenyzongora. Merthogy addigra a szárnyaló ablakok klasszikus zenével árasztották el a behódoló övezetet, az akkordok lekezelően rázták meg a környék fáit. Túlérett gyümölcsök potyogtak a nyakunkba, vigasztalásul megízlelhettük a vérbélű fügéket, törölhettük cukros levüket és ábrándjainkat is, természetesen. Ugyan, dehogy vágytunk mi sokkal többre, mint erjedő fügék majszolására a zeneakadémia lépcsőjén. Aztán tikkadtan eloldalogtunk a fehér csoda mögé, mert a park másik oldalán, a fügefáknál valamivel magasabban már valóban vártak minket.

Hatalmas kivénhedt fa árnyékában találtuk meg vendéglátóink házát. Talán a fényhatás, vagy a falaira kúszott növények szigorították ilyen embertelenül komorra. Az volt az első benyomásunk, folyamatosan hullik rá a fekete áldás, mint otthon a szomszédunkban Lina néni szájából a szitok, ha megkísérelték lebeszélni a fára mászásról. Minden hiába, amíg egy szem gyümölcs árválkodott a madárcseresznyefáján, nem parancsolhatták le a lombok közül. Átok ül a sötét házakon, mert teljesen nyilvánvaló, az öregasszonyok alatt egyszer letörnek a száraz ágak. Most mégis nyugodt lélekkel költöztünk az öreg Lina fekete szoknyája alá, felszabadultan kvártélyozódtunk el a nyomasztó épületben, pontosabban ereszkedtünk le az alagsorba. A szobánk nyirkos volt és sötét, eggyel fölöttünk a háziak éppen keresztelőt ültek. A vendégek főtt kukoricát majszoltak, a gyerek is, akit aznap tartottak keresztvíz alá. Tejfogai kivillantak, a közökben itt-ott rendetlenül sárgállott a beszorult héj, s átfutott az agyunkon, vajon elkésett néhány éves ünnepelttel, vagy holmi táltossal esszük-e együtt a főtt kukoricát.

Tovább olvasom
2016\10\22 terasz Szólj hozzá!

Secondhand eső

Berniczky Éva

Secondhand eső

 

 

Jobban sajnáltam volna ezt a nyeszlett, csenevész embert, ha pár héttel korábban nem hallom a történet fonákját egyenesen a bűnös asszonytól. Szemetkovszkiék Gyuluja, amennyire tehette, kihúzta magát, de még így se sokkal nőtt a hátsó nadrágzsebéből kikandikáló nyeles fésűje fölé. Azért nem adta alább, mitesszeres arcát teátrálisan az égre emelve szitkozódott. Hiába, odafönn sűrű mocsárrá torlódtak a felhők, a többszörös rétegen nem hatolhatott át panasza. Nem maradt más választása, felém fordulva folytatta.

– Ha nincs az az átkozott macska, ma is itt lenne velem. Elhagyott, engem, a szép városi embert, összeállt a veterinárral, ész nélkül rohant utána a büdös kurvája valami utolsó sötét faluba.

Jó lett volna hazaérni a vihar kitörése előtt, de tudomást sem vett búcsúzkodásomról. Meglehet, akkor is tovább káromkodik, ha faképnél hagyom. Láthatóan azonnali együttérzésre és megtisztulásra vágyott. Siráma barnás eső formájában hullott vissza a Bazilra, csak ott nem esett, ahol a szobafestő állt. Talán eget szakító káromkodásának köszönhettem, hogy egyelőre vele együtt a viharon kívül rekedtem. Előttünk és mögöttünk a villámlás ütötte nyílásokon zavaros folyók eredtek, átfolytak a Gyulu száján, pillanatokra összekötötték az eget a földdel. A csattanásokat megelőzve, szabályos ritmusban világosodott meg az út, nem tudtam eldönteni, vajon a macskakövek közeiből felvert sártól vagy a mesélt történettől szennyeződik-e a lég körülöttünk. Miközben színes és színtelen mosódott piszkos barnássá, nem szabadulhattam a rajtam mindinkább elhatalmasodó képzettől, hogy nemcsak ennek a szerencsétlen flótásnak a feleségét használta már kívüle másvalaki, hanem még az esőt is.

Tovább olvasom
2016\07\05 terasz Szólj hozzá!

Kinn a bárány

Berniczky Éva

 Kinn a bárány

2008.

Az idei tavasz szeszélyes időjárása jócskán megtépázta a teraszunk feletti tetőt. A legutóbbi viharban aztán bevégeztetett. Az ablakból igazán szép látvány volt, amint a szűnni nem akaró orkán erejű szél egyesével tépte le a téglavörös lapokat. Sorban kapta a hátára egyiket a másik után, meghintáztatta mindegyiket a kert fölött, majd elengedte, hogy kedvükre vitorlázzanak a levegőben, míg földet nem érnek az udvaron. Úgy két óra leforgása alatt virágzott el a tetőnk, lehullottak vöröses szirmai, csak a rozsdálló tartóváz meredezett a szabad ég alatt. A húsz évvel ezelőtt selejtként vásárolt, megfáradt hullámpalákról eleve hiányoztak a hullámok, éppen ezért sikerült potom áron hozzájutni az egész készlethez még az átkos áruhiányos időkben. Ehhez képest sokáig szolgált ez a tető. Persze akkor, amikor a vihar után a hátramaradó romokat takarítottam el, már nem találtam olyan nagyszerűnek a performanszot, amely pár órával korábban az ablak előtt állva olyannyira lenyűgözött.

Tovább olvasom
2016\06\11 terasz Szólj hozzá!

Majdnem Félix

Berniczky Éva

Majdnem Félix

2008.

Novemberre már megint forradalmat ígértek az elemzők, szerintük minden jel erre utalt. Az utca elhasznált emberét hallgatva, nagyon nem túloztak, bár mifelénk az állampolgár leginkább abnormális türelméről ismerszik meg. Csakhogy a pénzügyi világválság kicsit belekavart a már-már megszokottá vált, évente megtartandó előrehozott ukrajnai választásokba. A bankszféra ellentmondást nem tűrve tavaszra igazította a forradalom óráját. Így aztán a tüntetésre készülőknek egyelőre be kell érniük egy majdani forrongás visszafojtott hangulatával. Egyúttal persze annak kitalálására is halasztást kaptak, milyen revolúcióval rengessék meg, ha nem idén, hát jövőre a Krestyatikot. A narancsos ugyanis nem vált be. A bevezetett délszaki finomságról kiderült, hogy magyarra fordítva nemcsak kicsi, sárga, savanyú, de még csak nem is a miénk. Még óvatos jóslásokba se bocsátkoznék arról, hogy az előttünk álló tavaszon vajon milyen gyümölcsben futunk majd. Holott senki nem vehetné rossz néven tőlem a jövendölést, hallom, a modern Ukrajna éppen most vette fel a hivatalosan nyilvántartott – és így megadóztatható – tevékenységek sorába a jóslást, kuruzslást, asztrológiát.

            Ha kinézek padlásszobánk majdnem keleti ablakán, hosszú ideje ugyanaz a látvány tárul a szemem elé. Lehet bármilyen zord időjárás, a haldokló nagymamát kiteszik a teraszra. Öblös bőrfotelben (formáját tekintve lásd a Lenin dolgozószobájából ismert, fehér lepellel borított ülőalkalmatosságok némelyikét) levegőztetik a zsugorodó öreget, aki szemlátomást fogy. Arca ezen az őszutón már szinte kivehetetlen szőrmesapkából, alakja elvész irdatlan bundájában, amelybe sziporkázó napsütés esetén is könyörtelenül beburkolják. A fonnyadó testet feltűnő körültekintéssel óvják az életet adó friss levegőtől. Mintha minden erejükkel a közhiedelemben rekedt botorságot igyekeznének alátámasztani, mely szerint errefelé húsz fokos melegben is nagy a zima. Különösen, ha az ember szomszédja tehetős, és futja neki bundácskára. Nem kérdéses, a szőrme valódi, a bőr, amellyel a fotelt bevonták, ugyancsak az. Szerintem a háziak megszokásból gurítják ki státuszszimbólumukat a teraszra, s teszik ezt azután is, amikor a bábuska véglegesen elfogy a subájából. Diplomatáéknál (lévén szomszédunk többszörösen lecsúszott, jelenleg már csak nagyritkán utazó nagykövet) ez lehet az öröklét titka. Joggal bízhatnak abban, hogy hosszú halódásra ítélt betegük amúgy se igen látszott már ki a rá aggatott tartozékokból, ugyan ki venné észre a hiányát.

Tovább olvasom
2016\06\01 terasz Szólj hozzá!

Vakvászon

 Berniczky Éva

Vakvászon

Bár királykék viharkabátja pillanatok alatt felfúvódott, még így is két számmal tűnt kisebbnek méreténél. Az ajtónyílásban álló mégsem ezzel hívta fel magára a figyelmet, hanem azzal, hogy beszéd közben boszorkányos iramban kaszált a kezével. Folyamatosan mondta, nem hadart, ennek ellenére az volt a benyomásom, sokkal gyorsabban gondolkozik, mint ahogyan szavakba önteni képes mindazt, ami kikívánkozik belőle. Talán a lemaradást igyekezett behozni a kényszeres szárnyalással. Kabátujja valamivel a könyöke alatt lötyögött, védtelenül hagyva abnormálisan vékony alkarját. Elsőre szinte alig ötlött szembe belőle más suhogó fehér végtagjain kívül. Az arcáról minduntalan ezekre siklott a tekintetem, elképedve tapasztaltam, hogy egyszerre mind kevesebbet és egyre többet látok. Mintha szédítő, kiszámíthatatlan mozgása fogyasztotta volna kezéről vakító fehér csontjáig az alsó- és felsőruházatot, szőrzetet, bőrt, izmot és kötőszövetet. Belerettentem abba, hogy a lepusztító koreográfiában bekövetkezhet a pillanat, amikor átlátok majd az előttem szárnyaló kezek sing- és orsócsontja között, és azután isten tudja, mi történik majd. Addig azonban a jövevény kifogásolhatatlanul játszotta a küldönc vagy futár szerepét. Azét, aki átvesz, majd elvinni készül valamit, amit egyikünk sem látott, legfeljebb elképzelhetett. Nem mindennapi viselkedésével felszabadított, miközben megkeverte, szemfényvesztően átrendezte az ok-okozati összefüggéseket. Nem néztem meg, mit adok át neki, őt sem izgatta különösebben, mit visz magával. Az alatt a néhány perc alatt, annak ellenére, hogy folyamatosan szóval tartott, nem derült ki, milyen nyelven beszél tökéletesen. A jelek szerint semmilyenen, mert mielőtt kiderülhetett volna, rafináltan váltott. Nem is értem, hogyan sikerült ezt a páratlan érzéki csalódást fenntartania bennem. Más és más nyelven folytatta mondandóját, mégis úgy tűnt, mindvégig ugyanazon a nyelven beszélünk. Udvariasságból követtem, azt hívén, így könnyebben fejezi ki magát, de folyton váltott.

Zavarodottan nyújtottam felé a megőrzésre nálam hagyott képet. Napokig állt a könyvespolchoz támasztva, amíg a viharkabátos férfi be nem csengetett. Ha engedek kíváncsiságomnak, és leszedem a festményről a védőborítást, megnézhettem volna, mit takar a virágmintás textil, amit apró szögekkel erősítettek a rámára, mintha a festményen sejthető nőalak modelljének levetett nyári ruhájából szabták volna a keretre. Az ilyen olcsó kartonból alaktalan asszonyokra varrnak közönséges pántos zsákruhát. Végül is mindegy, ki bújik az egyengöncbe, mindegy, ki a modell, úgyis megsemmisül. Talán ezzel a céllal álcázták a kopott anyaggal a képet, az elrejtett testtel együtt kellett elenyésznie.

Jó kis akt ez, jelentette ki látatlanban a szárnyas ember.

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása