Gazdag hagyománya van a magyar fővárosban a télikert építésnek

Voltaképp a mai értelemben vett télikertek eredetileg a 16. században jelentek meg Európában. Mégpedig akkor, amikor a jómódú arisztokraták citruszféléket kezdtek otthonukban honosítani. Ugyanis megkedvelték a gyarmatokról érkező gyümölcsféléket, és miután ezek megjelentek a felső tízezerhez tartozók vacsoraasztalán, a kreatívabb főurak (vagy inkább kertészük?) fejében felmerült, hogy a citrom- és narancsmagvak elültetésével facsemetéket neveljenek lakásukban — leginkább a hozzájuk érkező, hasonló társadalmi státusú személyek elkápráztatására és irigységének kiváltására. Így történt, hogy a vendégek megkívánták ezt az akkor még hóbortnak tűnő kedvtelést és maguk is növényritkaságok nevelésébe fogtak.

Innen már csak egy lépés volt a nagy ötlet: ne kelljen a narancsfákat a szalonban kerülgetni, létesüljön számukra külön helyiség az épületben, ahol napfényből is több érheti a melegkedvelő növényeket. Így születtek az első télikertek a ködös Albionban. És tulajdonosaik felismerték, milyen üdítő érzés a kinti zord időjárás közepette délszaki növények alatt időzni.

Később más országokban is terjedni kezdett a divat, mi több, számos európai nagyvárosban közületi-közösségi télikerteket is létesítettek, hogy a városlakók a zordabb éghajlat alatt is gyönyörködhessenek a trópusi és szubtrópusi növényekben.

Budapesten jóval később, a szecessziós épületek megjelenése hozta használatba a télikertek. A stílusra a növényornamentikában való tobzódás a jellemző, így természetesen adódott, hogy a díszes-színes ólomüveg ablakok és kupolák alá tényleges növényeket helyezzenek el.

Számos jelentős építész tervezett olyan házakat Budapesten, amelyek szerves része a télikert. Néhányuk még ma is megcsodálható.

Télikertek reneszánsza Budapesten 

Fővárosunkban már évszázadok óta népszerűek a növényekkel teli üvegházak és télikertek. Az elsőket  a 18. században építették paloták udvarain és kertjeiben, hogy a hideg hónapokban is élvezhessék a növények szépségét és zöld lombját. Az idővel egyre népszerűbbé vált télikertek kialakítására külön mesterséget is fejlesztettek ki, és az épületek tervezésére szakosodott építészeket alkalmaztak.

A 19. században a pesti kávéházakban is megjelentek a télikertek, amelyek az idősebb, nyugodtabb vendégek számára nyújtottak csendesebb, zöld környezetet a nagyváros forgatagában.

Az 1900-as évek elején a világkiállításokon is megjelentek az impozáns, monumentális üvegházak, amelyek óriási érdeklődést keltettek. 

Manapság a télikertépítés Budapesten ismét reneszánszát éli. Egyre több otthonban és nyilvános helyen találhatóak meg az üvegházak és oranzsáriumok,, páémaházak. Az építészek és kerttervezők a modern technológiákat és az ökológiai szempontokat is figyelembe véve tervezik és építik ezeket az épületeket.

Családi házhoz épített teraszok beüvegezése télikertnek 

Magyar Szecesszió — híres épületek. Vállalkozások és szolgáltató cégek Budapesten — hirdetés, cégjegyzék. Szecessziós építészet, télikert tervezés és gyártás, üveg ajtó-ablak készítése, növényház, kupola, pavilon, terasz beépítés, erkély üvegház, épület, építőipari szolgáltatás

• Marketing szolgáltatások Budapesten
• Ajtó-ablak gyártás télikert építéshez